Egy a háromhoz annak az esélye, kedves olvasó, hogy Ön dohányzik, és sajnos három Biztostárs-olvasóból kettő túlsúlyos vagy elhízott, a háziorvost pedig évente átlagosan nyolc lkalommal keresi fel – legalábbis, ha lapunk közönsége híven reprezentálja a magyar lakosságot. A számok a KSH és az OÉTI legfrissebb, április 27-én publikált felméréséből származnak. Az eredmény kis javulást mutat az előző adatokhoz képest, de azért nem lehetünk elégedettek. Novák Ádám cikke.

Az elmúlt évtized második felében kis mértékben javult mutat a lakosság egészségi állapota, az egészségtudatosság, a prevenció, és az egészségmegőrzés egyre több ember számára kezd fontossá válni – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egészségfelmérésének (ELEF) előzetes adataiból. Javult a lakosság szubjektív egészségérzete, a férfiak 58,9, míg a nők 50%-a nevezte nagyon jónak vagy jónak általában az egészségét. Ezzel az összesítésben olyan országok elé kerültünk, mint például Németország, Olaszország vagy Spanyolország. Csakhogy átlagosan 14,7% – nagyjából minden hetedik ember – érezte magát rosszul vagy nagyon rosszul, vagyis a hazai helyzet meglehetősen szélsőséges az egészségérzet dolgában.

A nők rosszabbul vannak
Rossz, vagy nagyon rossz egészségről a nők 17, a férfiak közel 12%-a beszélt. A válaszokból kiderült, hogy a férfiak kétharmadának, a nők háromnegyedének van krónikus betegsége, leggyakrabban a magas vérnyomást, a mozgásszervi problémákat, illetve a szív- és érrendszeri betegségeket említették. Több gyógyszert szedünk, mint tizenöt éve: míg annak idején a 15–64 évesek 36%-a, most 45%-uk számolt be erről.
Háziorvosát a lakosság 76%-a rendszeresen, évente legalább egyszer felkeresi, míg a válaszadók 39%-a csak egyszer-kétszer fordul orvoshoz. A többi beteg évente átlagosan nyolc alkalommal találkozik orvosával, ami jelentős növekedés ahhoz képest, hogy 1994-ben még átlagosan ötször fordultunk orvoshoz. A gyakoribb orvoslátogatás talán összefügg a több gyógyszerrel, amit beszedünk, és ez azzal, hogy valamelyest egészségesebben érezzük magunkat, de a cél azért nyilván a „kevesebb orvosi vizit, több egészség” felállás lenne. A válaszadók legnagyobb mértékben a háziorvosaikkal vannak megelégedve (83% elégedett vagy nagyon elégedett és csak 5% elégedetlen), egy ötfokozatú skálát alapul véve 4,05-re értékelték a szolgáltatás minőségét. Vizsgálták azt is, hogy miért nem megy el valaki orvoshoz, ha panasza van. A válaszok között a leggyakoribb az időhiány, az orvostól való félelem, illetve a hosszas várakozás volt, a fogorvos-látogatást pedig többnyire pénzügyi okból halogatják.

A „fog” még csak jövő idő?
Fogorvosát a többség legalább kétévente felkeresi. Egy éven belül fordult fogorvoshoz a lakosság 38%-a (a férfiak 35, a nők 40%-a), de több minden ötödik honfitársunk öt évnél is régebben járt a fogászaton (1,3% soha). A férfiak 65, a nők 60%-a nem járt az utóbbi évben fogorvosnál: ezek az arányok 2003-ban 66 és 57%-osak voltak, azaz e téren enyhe javulás tapasztalható. Bár ez a javulás a férfiak esetében olyan elhanyagolható, hogy ilyen tempó mellett csaknem négyszáz év múlva lenne várható, hogy minden férfi elmenjen egy évben a fogorvoshoz.

Az én kórházam az én váram
Kórházi ellátást az elmúlt egy éven belül a válaszadók 14,3%-a vett igénybe fekvőbetegként, legalább egy éjszakát kórházban töltve. A betegek 4%-a százaléka ugyanakkor, bár az orvos javasolta, nem ment kórházba. A legtöbben (25%) időhiány miatt halasztották el a kezelést, a mulasztók egyötöde félt a beavatkozástól, minden tízedik beteg pedig a várólista miatt nem tudta igénybe venni a szolgáltatást. A kórházi ellátásokat a lakosság alig fele (48%) tartja jónak, 20% kisebb-nagyobb mértékben elégedetlen.

A többség tartósan beteg
A krónikus betegségek aránya is kedvezőtlen, a nők háromnegyedét, míg a férfiak kétharmadát érinti. A tartós betegségek elsősorban az idősebb korosztályokat érintik. Ezek egy része gyógyszerszedés vagy megfelelő kezelés mellett nem okoz problémákat a mindennapi életben, de 5-10%-nak az önellátás – a lefekvés, a felkelés vagy a leülés – is gondot okoz. A házi munka az egészségi állapot, vagy idős kor miatt a lakosság 17% százalékának okoz nehézséget. (A válaszadók 81%-ának ugyanakkor van segítsége a mindennapokban.) Tizenöt év alatt 53%-os többségbe kerültek a gyógyszerszedők az orvossággal nem élőkkel szemben.
A magas vérnyomás előfordulási aránya a 15 éven felüli lakosság körében 32% körüli (2003-ban: 29%), a nyugdíjasoknál 65%. A megkérdezettek 27%-a erre gyógyszert is szed.

Mozgás, szívem!
A mozgásszervi betegségek közül a megkérdezettek több mint 27%-a jelölte meg a reumát, ízületi gyulladást, 24% az ízületi kopást, 31% panaszkodott derékfájásról vagy valamilyen krónikus gerincproblémáról. A magyar lakosság majdnem felének fáj a nyaka, a háta vagy gerince A csontritkulás is a népbetegségek közé tartozik, főleg az idősebbek körében, bár a csontszerkezet károsodásáról az érintettek nem is mindig tudnak, említési aránya a felmérésben 8%-os volt.
A szívbetegségek összesített előfordulási gyakorisága eléri a 30%-ot, bár nem igazán különíthetők el a különféle betegségek.
A magas koleszterinszint a népesség több mint 12%-ánál fordul elő. A betegek 68%-a koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket is szed, 54%-a pedig diétával próbálja kezelni problémáját.
A cukorbetegséget a megkérdezettek 8%-os arányban említik, az érintettek 78%-a gyógyszert szed, 61%-uk diétát követ. Az idősödéssel a diabétesz kockázata is jelentősen növekszik, a nyugdíjasoknak már 18%-a jelezte ezt az egészségproblémát.

Túl súlyos kérdések
Most először hitelesített eszközökkel mérték a válaszadók testsúlyát, magasságát és derékkörfogatát is. A testtömeg index alapján a felnőtt magyar lakosság csaknem kétharmada túlsúlyos vagy elhízott (férfiak: 63, nők: 61%). Sokat eszünk és keveset mozgunk: a felnőttek fele egyáltalán nem végez intenzív testmozgást, harmada pedig még mérsékeltet sem. Ráadásul minél idősebbek vagyunk, annál túlsúlyosabbak – bár ezt többnyire mindenki tudja, saját tapasztalatból.
Az első reprezentatív táplálkozási vizsgálathoz képest, amelyet 1985–88 között végeztek, 2009-re a férfiaknál az elhízottak aránya több mint kétszeresére nőtt, a nőknél 12%-os volt a növekedés. Az elhízáshoz gyakran társbetegségek csatlakoznak, mint például a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, illetve nő a daganatos megbetegedések kockázata is. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) cselekvési tervet dolgozott ki, amelyben az egészséges ételválasztéktól kezdve az oktatáson át az értékelésig több tényező szerepel. Az intézet ötévente megismétli majd a táplálkozásra vonatkozó felmérést.

Füstök, szeszek

A felmérés szerint a 15 évesnél idősebb lakosság csaknem harmada dohányzik, többségük minden nap. A férfiaknál 10%-kal magasabb a dohányosok aránya, mint a nőknél. A legfiatalabb (15–7 éves) korcsoportban is jelentős a dohányosok aránya, de ma számottevően kevesebben cigarettáznak, mint korábban.
Az adatok szerint a felnőtt lakosság 4,6%-a tartozik a nagyivók közé. (Férfiak esetében ez azt jelenti, hogy, aki a kérdezést megelőző héten több mint 14 egységnyi alkoholt fogyasztott, a nőknél ez több mint hét egységet jelent. Egy egység egy korsó sörnek, 2 dl bornak vagy fél deci égetett szesznek röviditalnak felel meg.) A nők fele, a férfiak negyede állította, hogy egyáltalán nem fogyaszt alkoholtartalmú italokat.

Így mértek

A KSH és az OÉTI 2009 őszén végezte a felmérést egy uniós keretszerződés alapján. A felmérés összeállításához 2009. szeptember 15. és október 30. között 449 településen összesen 7 ezer 15 év feletti, magánháztartásban élő embert kérdeztek meg egészségi állapotáról, az egészségügyi ellátásról, a táplálkozásra vonatkozó méréseket pedig egy kisebb mintán végezték. A válaszadási arány 72%-os volt.