A május–júniusi árvíz- és viharkárok miatt közel 150 ezer bejelentés érkezett a biztosítókhoz. A becsült kárérték 18,3 milliárd Ft, de akár 30 milliárd is lehet az az összeg, amelyet végül a biztosítóknak ki kell fizetniük És ez csak a kártérítés – az országot ért teljes kár a 100 milliárdot is meghaladhatja. Novák Ádám cikke.

A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) legfrissebb, 2010. június 16-ai összesített adatai szerint a május–júniusi árvíz- és viharkárokkal kapcsolatban egészen pontosan 148 347 bejelentés érkezett. Ez akkora szám, hogy bár a biztosítók erőik megfeszítésével dolgoznak a kárfelméréseken, minden helyre még így sem juthattak el a kárbecslők. Számos egyéb intézkedés született: a call-centerek és személyes ügyfélszolgálatok létszámát bővítették, a munkaidőt meghosszabbították, és a kisebb káresetekben több biztosító már telefonon megegyezett az ügyféllel a kárösszegben, emellett módszeresen átcsoportosították a kárszakértőket a viharokkal sújtott területekre, és hét végén is folyik a bejelentések folyamatos szemlézése és kifizetése.

Túl a szerződésen
A MABISZ adatai szerint a biztosítók a kárrendezés felgyorsítása érdekében a károsultaknak gyorssegélyt – előleget – folyósítottak, illetve folyósítanak, és a társaságok ezúttal bizonyos szerződési feltételekből kizárt kártípusokat is megtérítenek, például vakolatok, homlokzati szigetelések, redőnyök kárait, de a társaságok kifizetik a lakhatatlanság miatti kiköltözés költségét is. A hitellel terhelt ingatlanok esetében a bankok a kisebb – néhány százezer forintig terjedő – károk esetén általában nem kérik a bank bevonását a kárrendezésbe, de nagyobb károk esetén a hitelszerződésben foglaltak szerint szükség van a bank bevonására, amire a kárrendezési eljárásban figyelemmel kell lenni. De a MABISZ a folyamat egyszerűsítése céljából már felvette a kapcsolatot a Bankszövetséggel.
A biztosítók kötelezettségeiken felül, humanitárius tevékenységet is végeztek. Több társaság ajánlott fel egyenként néhány millió forintot a rászorulóknak, de ajándékoztak például szivattyúkat is. A MABISZ külön is szállított szivattyúkat különböző helyszínekre, egyes társaságok pedig ételt, tálcákat, evőeszközöket, gumicsizmákat, valamint egyéb szükséges felszereléseket is küldtek a katasztrófa sújtotta térségekbe.

Viharos kiadások
A MABISZ statisztikáiból kiderül, hogy eddig a Generali járt a viharos időjárással messze a legrosszabbul. A cég közel 40 ezer bejelentést fogadott, amelyhez közel 7,2 milliárd Ft-os kár társult. Bár a piacvezető Allianznál is közel ennyi – mintegy 38 ezer – bejelentést kellett feldolgozni, ott az összesített kárösszeg 3,6 milliárdot tesz ki. Ugyancsak jelentős kifizetésekre készülhet az Aegon, ahol a csaknem 24 ezer káreseményre várhatóan 2,9 milliárdot fizetnek ki. Valamivel szerencsésebb volt a Groupama–Garancia, amely a közel 31 ezer bejelentésre 2,6 milliárdot fizet. A többi biztosító kára meg sem közelíti az 1 milliárd forintot, azaz a teljes, 18,2 milliárdos kárból mintegy 16,3 milliárdot a négy legnagyobb társaság kénytelen állni, ami közel 90 százalékos arányt jelent. A káronkénti átlagos kárérték az Allianznál a legnagyobb (mintegy 180 ezer Ft), míg káronként a legkevesebbet (85 500 Ft-ot) a Groupama–Garancia fizet. Lásd 1. táblázat:

Vagyonkárok
Ha az összes kár helyett pusztán a vagyoni károkra koncentrálunk, akkor is hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy az Allianz kapta a második legnagyobb számú – 35,6 ezer – bejelentést, de kárbecslésben 2,1 milliárd Ft-nál tartanak, ami a négy legnagyobb szereplő között a legalacsonyabb. A legtöbb vagyonkár-bejelentést a Generali kapta: a 37,8 ezres mennyiséghez 5 milliárd Ft-os kár tartozik. A Groupama–Garanciát 30 ezer kárbejelentéssel keresték meg, és erre 2,5 milliárd Ft-ot fizethetnek, míg az Aegont 23 362 esetben értesítették, amire a cég 2,8 milliárdot utalhat. A vagyonkárok kifizetéseiből 88%-os a négy nagy biztosító részesedése.

Ipar, mezőgazdaság
Az ipari és mezőgazdasági károknál ismét más a helyzet. Ezt a területet – más-más arányban – mindössze hét biztosító fedi le. Az adatokból kitűnik, hogy a Generalinál sok nagy kárt jelentettek be, míg az Allianznál majdnem ugyanennyi a kár, de ezek átlagos értéke a Generali-ügyfelekéhez képest csupán kétharmadnyi. A maga csekély számú kárára egyenként az Allianzhoz hasonló összeget fizet a QBE Atlasz és a Chartis, míg viszonylag alacsony az átlagos kárérték a Groupama–Garancia- és az Aegon-ügyfelek körében. Az Uniqánál a mezőgazdasági és ipari károk mintegy 6,6%-a volt, és ezek értéke inkább alacsonynak mondható, ha nem is annyira, mint a legalacsonyabbak. Lásd 2. táblázat:

Borsodban a legnagyobb
a kár
Az ország megyéi eltérő nagyságúak, és a lakosság létszáma is más és más, de táblázatunkból jól látszik, hogy melyek voltak a viharkárok által leginkább érintet vidékek. Szám szerint a legtöbb ilyen természetű kár Budapesten történt, és még Veszprémben is több volt, mint a híradásokban talán legtöbbet látható Borsod-Abaúj-Zemplénben, de ha a károk átlagos értékét nézzük, akkor a maga több mint 171 ezer Ft-os káronkénti összegével az északkeleti megye messze kimagaslik az országos átlagból, 90%-kal haladva meg a nélküle számított országos átlagot. Azaz BAZ-megyében nemcsak sok viharkár esett, de durván kétszer olyan nagyok is voltak az egyes károk, mint az ország más területein.
A legrosszabbul azonban az árvízká-rok dolgában áll a megye: az ország teljes kármennyiségének (10 597 kár) csaknem 70%-a itt összpontosult, és az országos szinten mintegy 4,8 milliárd Ft-ra becsült kárértékből csaknem 4 milliárd Ft-nyival részesedett. Az árvizektől Borsod után legjobban sújtott megyében – Győr-Moson-Sopronban – a károk nagysága a maga 116,6 millió Ft-jával valósággal eltörpül az északkeleti megyét ért 4 milliárd Ft-os árvízkárok mellett. Lásd a 3. táblázatot a 22. oldalon.

Új konstrukciók
Kisbenedek Péter, a MABISZ elnöke az árvízkárokkal kapcsolatban arról tájékoztatta a sajtót, hogy a szövetség napirendre vette egy olyan szakmai fórum összehívását, amely új, széleskörűen elérhető konstrukciók kidolgozását hajtaná végre. Sok új javaslatot vizsgálnak, amelyek kivétel nélkül azt a célt szolgálná, hogy minden biztosítással rendelkező biztonságban érezhesse magát. Erre azért is volna szükség, mert a magyar lakásállomány körülbelül 72%-a van biztosítva, 38 ezerrel kevesebb lakás, mint másfél éve.
Az alapbiztosítások minden esetben fedezetet nyújtanak a jelenlegi és a hasonló jellegű elemi károkra, és havidíjuk családi ház esetén – mérettől függően – átlagosan havi 2-3 ezer Ft. A szerződésállomány csökkenése azonban egyértelműen jelzi, hogy az országban vannak olyan térségek, ahol ez a csekélynek mondható összeg is kigazdálkodhatatlan a havi költségvetésből. Egyes adatok szerint a leginkább érintett településeken csak az ingatlanok felének volt biztosítása. A szerződésszám csökkenése vélhetően a gazdasági válság hatásának tulajdonítható, ezért is különösen fontos az olyan kockázatközösségek létrehozása, amelyek önkormányzati vagy kormányzati kezdeményezéssel születne meg, és minél szélesebb réteget vonnának be, és védenének meg az ilyen eseményektől. Az egyik lehetséges út a hátrányos helyzetű ingatlantulajdonosok esetében a jövőre nézve az önkormányzatok által köthető alap – katasztrófa fedezetű – lakásbiztosítási termékek kialakítása.

Most már mindig így lesz?
Az időjárás változásához való alkalmazkodás nagy kihívást jelent a biztosítóknak, és a meteorológusok szerint egyre szélsőségesebb időjárásra kell felkészülnünk a Kárpát-medencében. A globális felmelegedés hatásaként tapasztalható klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak a váratlanul bekövetkező természeti katasztrófák, és ezek költségei világszerte emelkednek. A Brit Biztosítók Szövetsége által készített tanulmány szerint az időjárás-változás évente 2-4%-kal növeli a potenciális vagyonkárokat.
A globális biztosítási üzletben a biztosított veszteségek 35–40%-a természeti katasztrófák eredménye, e károk több mint háromnegyede vihar- és árvízkár. Az időjárás-változás a viharokat veszélyesebbé teszi, miután a melegebb atmoszféra több energiát tartalmaz, és több esőt hullat. Az elsődleges károk mellett jelentkeznek üzletmenet-kiesések, károkat okoz a hőstressz, több a közlekedési baleset, az utazási késedelem és a környezetszennyezés.
Egyes biztosítók új konstrukcióval éppen ezért támogatják a környezetbarát technológiákat. Németországban például egyes biztosítók speciális „zöld”csomagjai lehetővé teszik, hogy egy leégett ház helyreállítása során a tulajdonos a régi szimplaüvegezésű ablakokat jó hőszigetelésű, dupla üvegezésűre cserélhesse.

Kötelező lakásbiztosítás?
Itthon egyelőre még mások a problémák. A biztosítással nem rendelkező lakosok számára a kormány 2003-ban létrehozta a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapot. Ez alapján az állam kötelezettséget vállal arra, hogy a veszélyeztetett területen élő befizetőt a kár esetén bizonyos mértékig kártalanítja (ideértve például szükség esetén a veszélyeztetett területről való átköltözést is). Sajnos azonban információink szerint az alap iránti érdeklődés szinte a nullával volt egyenlő, gyakorlatilag nincs benne pénz.
A katasztrófa hatására ugyanakkor felerősödtek azok a hangok, amelyek a gépjárművekhez hasonlóan a lakásbiztosítást is kötelezővé tennék. (Molnos Dániel MABISZ-főtitkár elutasító véleménye a lapunknak adott interjú szövegében, a 13. oldalon olvasható. – A szerk.)
A szakma egyértelmű véleménye, hogy nem biztosított ingatlanokra a biztosító társaságok nem tudnak kártérítést nyújtani, mert ezt csak a biztosított veszélyközösség terhére tehetnék meg, ami ezen előrelátó és öngondoskodó ügyfeleknél elfogadhatatlan díjemelkedéssel járna. Mellesleg ez rossz üzenetet is küldene az ügyfeleknek, hiszen azt sugallná, hogy az sem kerülhet bajba, aki nem törődik a kockázatokkal.

Áruház az ártérben
Felsőzsolca esete amúgy is súlyos kérdéseket vesz fel, amelyek a későbbi kárrendezést és kártérítéseket alapvetően befolyásolhatják. Biztos ugyanis, hogy a Sajó árterébe olyan bevásárlóközpont épült, amely minden szükséges engedélyt megkapott, többek között Miskolc városáét is, amely építési területté nyilvánította a területet. Szakértők szerint a Miskolchoz közeli, 7 ezer lakosú városban nemcsak a védekezés szervezetlensége, de a közeli ártérre két évvel ezelőtt épített bevásárlóközpont és a települést elkerülő M30-as út „visszaduzzasztó” hatása is hozzájárulhatott a katasztrófahelyzethez.

Az ár a vízügyi igazgatót is elsodorta
„Szakmai hiba, hogy Miskolcon ártérre építettek egy bevásárlóközpontot, ami hozzájárulhatott Felsőzsolca elöntéséhez” – indokolta Illés Zoltán, az illetékes környezetvédelmi államtitkár, – az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatójának, Filotás Ildikó menesztését. Az áruház egyébként 2004-ben vásárolta a telket, az építmény pedig 2008-ban nyitott meg.
A Népszabadságnak névtelenül nyilatkozó szakemberek szerint ugyanakkor Felsőzsolcát nem lehetett volna megvédeni akkor sem, ha nem épül meg a bevásárlóközpont és a várost elkerülő út. „Felsőzsolca ártérre épült, egy szűk folyóvölgybe. Egyetlen pontja biztonságos, a várdomb, ahová több száz éve telepedtek le az első lakók. Ez a része a városnak most is száraz maradt, csakhogy az elmúlt évtizedekben kétezer ház épült köré, amit elöntött a víz” – idéz a lap egy névtelenséget kérő vízügyi szakembert.

Ál kárbecslők
De történtek más furcsaságok is a térségben. A helyi lapok szerint Kazincbarcika környékén ál kárbecslők járták a környéket, hogy felmérjék, mit tudnak majd ellopni. A biztosítók éppen ezért arra kérték ügyfeleiket, hogy minden esetben kérjenek valamilyen azonosítót a kárbecslőként, illetve kárfelmérőként bemutatkozó emberektől. Arról nincs adat, hogy a rosszhiszemű személyek mekkora kárt okoztak a lakosoknak és a biztosítási szakmának.

Folytatódik az ítéletidő
Folytatódik az ítéletidő Magyarországon: a szakemberek szerint ilyen extrém időjárásra nagyjából 400 évente van példa.
Az Aegon Biztosító adatai szerint Békés megyében június 19-én Battonyán, Mezőhegyesen és Dombegyházán 140 alkalommal kellett beavatkozni a tűzoltóknak. Mezőhegyesen 400 házban esett kár: 120 lakótelepi lakás is megsérült, ezek ablakai törtek be a jégesőben. Egész utcákon szakította le a szél a tetőket, kidőltek a fák, és a platánokon alig maradt levél. Legalább tíz ember megsérült. A vihar után két órával helyenként még mindig 15-20 centiméter jég borította az utcákat. Bács-Kiskun megyében a legtöbb riasztást a kalocsai tűzoltók kapták. Csanádalbertiben és Pitvaroson több mint 200 lakóház teteje sérült meg a jégverés miatt. Csanádpalotán fákat és villanyoszlopokat csavart ki a viharos szél. Pitvaroson egy hétfős családot kellett kitelepíteni.
Tolna megyében Szekszárd térségében 30-40 milliméter, a megye északi részén, Koppányszántó, Tamási, Nagykónyi, Értény, Ozora térségében 80 milliméter eső esett rendkívül rövid idő alatt. Ozorán megrepedt egy löszfal, de a házakat nem veszélyezteti. Somogy megyében, Tab térségében több mint ötven helyen kellett a tűzoltóknak szivattyúzást végezni. A vihar Fejér megyében is okozott károkat.

Felsőzsolca, a fekete város
Nem meglepő, hogy a települések szerinti kárlistát borsodi városok és falvak – Felsőzsolca, Edelény, Ónod, Sajóecseg és Szendrő – vezetik: a Zsolcán keletkezett károk (690 kár, mintegy 1 milliárd Ft értékben) teszik ki az amúgy s igen nagy borsodi károk negyedét.

Groupama–Garancia:
rendkívüli intézkedések
A Groupama-Garancia Biztosító a telefonon rendezhető károk limithatárát 100 ezer, az egyszerűsített kárrendezés összeghatárát pedig 500 ezer Ft-ra – kiemelt szakértőink esetében 1 millió Ft-ra – emelte, kárszakértőket csoportosított át, és további munkatársakat vont be a kárrendezésbe, sőt úgynevezett előszemlével, fotózással tapasztaltabb üzletkötők is besegítenek a lakásbiztosítási károk felmérésbe.
A május-júniusi bejelentések száma a társaságnál meghaladja a 30 ezret, a bejelentett károk értéke pedig a 2 milliárd Ft-ot. Az elmúlt időszakban bejelentett károk több mint 50%-át lezárták. A kárbejelentéseket folyamatosan fogadják, a társaság kimutatása szerint régóta nem volt már olyan nap, amikor a bejelentések száma kevesebb lett volna, mint a lezárt ügyek száma.
A telefonos kárrendezés során a százezer forint alatti összegeket gyorsított ütemben, egy-két napon belül kifizetik, nagyobb károknál pedig szükség esetén kárelőleget nyújt a társaság.