Minden második magyar szerint az államnak kell gondoskodnia a nyugdíjasokról, de mindössze 3%-unk hiszi, hogy amikor nyugdíjba megy, az állam meg is adja majd a megfelelő juttatást. És mégis: nagyon kevesen vannak, akik aktív korukban rendszeresen tesznek félre nyugdíjas éveikre. Magyar tények az Aviva csoport nemzetközi nyugdíjkutatása fényében.

Ami a nyugdíj-előtakarékosságot illeti, Európa többi részén sem mindenhol tudatosabbak az az emberek, mint hazánkban, bár a legtöbb országban azért már felismerték az öngondoskodás jelentőségét.

Tétlen aggodalom
A magyarok csaknem háromnegyede aggódik amiatt, hogy nyugdíja nem lesz elég a megszokott életszínvonal fenntartásához, és ezt hasonló arányban gondolják a lengyelek és a csehek is. Németországban valamivel kevesebben tartanak ettől (63%), Ausztriában még kevesebben (58%). Ez összefügghet azzal, hogy az osztrákok harmada rendszeresen takarékoskodik, a németeknek pedig több mint 60%-a tesz félre rendszeresen nyugdíjas éveire. A csehek is jóval előrelátóbbak nálunk: a megkérdezettek több mint fele számolt be folyamatos megtakarításról. A magyarok és a lengyelek a legpesszimistábbak ugyan, és nagyon kis arányban (27, illetve 23%-ban) kezdik el a nyugdíjcélú öngondoskodást már aktív éveikben.

Életfogytiglani munka?
Az Aviva kutatásából kiderül: itthon az emberek ahelyett, hogy aktív korukban rendszeresen félretennének, inkább arra számítanak, hogy a korhatár elérése után még nem mennek nyugdíjba, hanem tovább dolgoznak, illetve külön munkával egészíthetik majd ki a nyugdíjukat. Hazánkban az öngondoskodás szempontjából leginkább érintett korosztály – a 25–34 évesek – kétharmada utasítja el a havi rendszeres nyugdíj célú megtakarítást, a 35–54 éveseknek is pedig mindössze 30%-a él ezzel a lehetőséggel.
A kutatás szerint összességében a magyarok 74%-a látja biztosnak, hogy a nyugdíj-korhatáron túl is dolgoznia kell majd, és az 55 év felettiek 64%-a szeretne élni azzal a lehetőséggel, hogy az állami ellátást kiegészítendő munkát vállaljon.
„Bár a magyarok is érzik az öngondoskodás szükséges voltát, még csak kevesen jutottak el addig, hogy tegyenek is érte valamit. Ez összefüggésben lehet azzal is, hogy sokan nem értik a nyugdíjtervezés kérdéseit, nincsenek tisztában a hosszú távú takarékoskodás lehetőségeivel, így nem érzik saját felelősségük súlyát sem” – véli Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese

A ma fiataljai a holnap öregei
„Éppen a fiatal és középkorú munkavállalóknak áll még elegendő idő rendelkezésre ahhoz, hogy eddigi befektetéseik visszanyerjék a tavalyi tőkepiaci visszaesések után megcsappant értéküket, hogy jövőbeli megtakarításaik pedig gyarapodjanak. Éppen ezért nekik különösen fontos, hogy időben elkezdjék nyugdíjcélú megtakarításaik kezelését – hangsúlyozta Zolnay Judit. – A nyugdíjas évek anyagi biztonságáról történő gondoskodást nem a nyugdíjba vonulás előtt néhány évvel, hanem évtizedekkel korábban, akár már munkába álláskor érdemes elkezdeni.”
Csakhogy a magyarok több mint fele – 59% – nincs tisztában az állami nyugdíj mértékével, nem tudja, hogy a magán- és önkéntes nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatban melyek a lehetőségek és a tennivalók. Összességében úgy érzi: nem képes megbirkózni a nyugdíjas évekre való felkészüléssel. Márpedig az öngondoskodás különféle formái – köztük a befektetéshez kötött életbiztosítások – évtizedek óta elérhetőek a magyar pénzügyi szolgáltatói piacon is, és a szolgáltatók is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az edukációra és a tájékoztatásra.