A Magyarországi Biztosítók Szövetségének (MABISZ) új főtitkárát Bartha Zoltán kérdezte terveiről, elképzeléseiről, a szövetség strukturális átalakítását illető szándékairól és a biztosítási piac kilátásairól.

Mint újonnan kinevezett főtitkár mit tart az elsődleges feladatának a MABISZ-nál? Melyek a munka sarokpontjai?
Hat hete vagyok a MABISZ-nál, huszonkét éve dolgozom a szakmában. Nagyon fontosnak tartom a szövetség szerepének megerősítését a szakmán belül. Olyan komoly érdekvédelmi szervezetet szeretnék felépíteni, amely érezhetően a jelen van a társadalomban. Azt szeretném, hogy aktívan részt vegyünk a jogi szabályozásban, hogy mi terjesszük elő a biztosítást, a társadalom és a biztosítás viszonyát érintő javaslatokat, és ne csak válaszolni tudjunk ezekre.
Napirendre vettem a MABISZ strukturális átalakítását, ez már folyamatban van, az elnökség jóváhagyását adta rá. Változik a szövetség felépítése: ágazatokat alakítunk ki, lesz egy élet-, és egy nem-élet ágazat, mindegyik élén egy-egy felelőssel, akik koordinálják a tagozatok munkáját, valamint tartják a napi kapcsolatot azokkal az állami szervekkel, amelyeknek ráhatásuk van a jogi szabályozásra. Az ágazatokon belül megmaradnak a tagozatok és a tagozatok vezetői is, akiknek a személyéről a tagság dönt, de létrejött két ágazatvezetői poszt, akik összefogják a munkát, és háromhavonta jelentenek az elnökségnek. Az élet-ágazat felelőse Kerékgyártó Csaba, a nem-életé Farkas Ramón.
Kívülről, mint tag, eddig úgy láttam, a MABISZ mindig csak futott a jogszabályok után, és nem mi voltunk azok, akik a javaslatokat tették. Ezután mi szeretnénk kijönni a javaslatokkal, nem pedig futni utánuk. A változások révén a MABISZ képes lesz olyan határozatokat hozni, amelyeket beterjeszthetünk a megfelelő szervekhez, például a parlamenthez, így a jogszabályváltozások a társadalom és a biztosítási szakma szempontjából egyaránt kedvező irányba indulhatnak el.

A most felálló kommunikációs osztálynak melyek a legfontosabb feladatai?
A kommunikációt nagyon fontos területként kezeljük. Gilyén Ágnes lesz a felelős azért, hogy a szakma jelenléte a médiában az eddiginél sokkal erősebb legyen. Legyünk ott, tudjanak rólunk, mert aki ma nincs ott a médiában, az nem létezik! Fontos, hogy a médián keresztül is tudjunk a társadalommal kommunikálni, hogy megértsék az emberek: biztosításra szükség van.
Szeretnénk egy-két hónapos ágazati – például élet- és gépjármű-biztosítási – kampányokat megvalósítani. A biztosítási penetráció növelése, a biztosítás regeneráló szerepe: ezek a súlyponti kérdések. Nagyon időszerű kérdés a lakásbiztosítások területe. A szerződésszám 2008 óta 40 ezerrel esett vissza. Pedig vannak olyan termékek a piacon, amelyek nem drágák – elemi károkra 2-3 ezer Ft a havidíjuk –, de ezeket az emberek, az önkormányzatok nagyrészt nem ismerik. Fontos lenne, ha jobban látszana, hogy a biztosítás nem valami hókuszpókusz, nem úri passzió, hanem a mindennapi életünk része.
Magyarországon európai viszonylatban nagyon sok lakás van magánkézben, de a lakásbiztosítások elterjedtsége a nyugat-európai 92-93%-kal szemben mindössze 72%-os, és  mint említettem, most a piac további zsugorodásának vagyunk tanúi. El kellene érni, hogy a lakások legalább 90-95%-ban rendelkezzenek biztosítással, mert akkor az ideihez hasonló természeti katasztrófák nem jelentenének ekkora anyagi terhet a társadalomnak és az államkasszának.
2001-ben létrejött az árvízalap az üzletileg nem biztosítható ingatlanok biztosítására, de amíg süt a nap, senki sem gondol arra, hogy szerződést kössön.

Sajtóértesülések szerint kormányzati szinten felmerült annak a terve, hogy – mintegy román mintára – bevezetnék a kötelező lakásbiztosítást. Hol tart ez a ügy, és mi róla a MABISZ álláspontja?
Erről minket még nem kérdeztek meg. Hallottam, hogy sok ilyen javaslat kering itt-ott, de én ezt nem tartom jó ötletnek. Ez Nyugat-Európában nem létezik, bár Romániában, ahol a lakásoknak mindössze 4%-a áll biztosítási védelem alatt, feltétlenül szükséges. Ha ezt olyan piacon vezetnék be, ahol már 72%-os a lefedettség, nem sok jóval kecsegtetne. Ez esetben olyan alacsony kötelező díjat állapítanának meg, amely visszavetné az egészséges versenyt és szolgáltatások minőségét minimális szintre szorítaná vissza.
De az erről szóló hírek egyelőre szerencsére csak szóbeszéd formájában terjednek, hivatalos álláspontot még nem hallottam e tárgyban.

Ha már a jogszabályoknál tartunk, arra lát reális esélyt, hogy visszatérjen az életbiztosítások adókedvezménye?
Fellépünk az életbiztosítások akár teljes adókedvezményéért. Ez az egyik olyan pillére az öngondoskodásnak, amelyre a társadalomnak feltétlenül szüksége van, hiszen ha elveszik az adókedvezményeket, a kutya sem fog életbiztosítást kötni. Nyugat-Európában azért adómentes általában a biztosítás, mert fölismerték, hogy a társadalomban milyen fontos a szerepe. Hiszen biztosítás híján mindig az államnak kell mélyen a zsebébe nyúlnia. A biztosítás rengeteg olyan feladatot megold, ami különben az államra maradna.
Én nagyon bízom benne, hogy a felelős tisztségviselőknek mindezt meg tudjuk magyarázni.

Azt rebesgetik, készül egy MABISZ- os kgfb-kalkulátor. Igaz ez?
Igen, a MABISZ honlapján lesz egy olyan kalkulátor, amelyre rákattintva majd el lehet jutni bármely biztosító kalkulációs honlapjára, és az ügyfél ki tudja számolni, hogy körülbelül mennyit fog fizetni. Őszre talán kész lesz.

A fejlesztés csak arra lesz alkalmas, hogy kalkuláljanak, vagy szerződéskötésre is?
A kalkulátor csak számol, az ügyfél dönt, hogy melyik közvetítő csatornán keresztül köti meg a biztosítást. Mi információt akarunk adni az ügyfélnek, hogy könnyebben ki tudja kalkulálni, hogy melyik biztosító szolgáltatása és díja felel meg neki.

Mi lesz a MABISZ következő nagy dobása?
Jövőre Magyarország veszi át az EU soros elnöki tisztét, ezért a terveim között szerepel, hogy aktívabban vegyünk részt a nemzetközi biztosításszakmai munkában. Javasoltak a nemzetközi szövetség végrehajtó bizottságába, és a londoni közgyűlésen valószínűleg meg is fognak választani. (Ez azóta meg is történt. Gratulálunk! – A szerk.) A bizottságnak nyolc tagja van, és szép eredmény benne lenni. Az európai jogi szabályozást ugyanis gyakorlatilag uniós irányelvek kezdik vezetni, ezeket kell beépíteni a nemzeti jogrendszerbe, úgyhogy fontos ott lennünk, ahol ezek a direktívák születnek. A nemzetközi szövetségnek nagyon nagy szerepe van az uniós jogi szabályozásban, Ausztria már tárgyalt is velünk, szeretnék, ha mi, kisebb országok együtt lobbiznánk. Ki akarunk tehát alakítani egy közép-európai frontot az uniós lobbitevékenységben: a szavazati arányunk csekély, de ha össze tudjuk hozni Ausztriát, Magyarországot, Romániát és Lengyelországot, akkor már bele tudunk szólni a dolgok alakulásába.

Mennyire tartja fontosnak az együttműködést a szakmában dolgozó más érdekvédelmi szervezetekkel, például az alkuszszövetségekkel?
Április elsején, mikor elkezdem a munkát a MABISZ-ban, az első lépéseim közé az tartozott, hogy az érdekvédelmi szervezetekkel felvegyem a kapcsolatot. Ez először is a gépjárműterületen történt meg, a GÉMOSZ-szal (Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége  – a szerk.) és a gépjárműimportőrök szövetségével, de az árvizes, viharos károk beleszóltak a terveimbe. A MABISZ-nak fontos, hogy az érdekvédelmi szervezetekkel minél jobb kapcsolatot tudjunk létrehozni, mert közös érdekeink vannak. Meg kell találni azt a közös minimumot, amelynek elfogadása után együtt tudunk dolgozni. A GÉMOSZ és a MABISZ közti konfliktusok ugyanis olyan jogi szabályozáshoz vezettek, amely mindenkinek jó, csak az ügyfélnek nem.

Konkrétan miről is van szó?
Ma csak azután jut hozzá az ügyfél a gépjárműve javítási költségeinek 60%-ához, ha a jármű a javítás után műszaki vizsgát tesz. Ez durván korlátozza az ügyfél lehetőségeit, mert ha én ügyfélként mondjuk nem akarom megjavíttatni a kocsimat, vagy van egy ismerősöm, akinek a műhelyében olcsóbban javítják, de én felvettem már a pénzt a biztosítótól, a jogszabály nem teszi lehetővé, hogy én válasszam meg a nekem legjobban megfelelő kártalanítási formát. Szerintem ezt az ügyféltől nem lehet elvenni. Nem írhatom elő az ügyfélnek azt, hogy mondjuk csak a BMW márkaszervizében javíttathatja meg az autóját. Az európai jogi szabályozás is teljesen más irányba megy: a múlt hónapban hagyta jóvá az Unió, hogy most már sufniszervizekben is lehet műszaki vizsgát és garanciaszervizeket csinálni. Mi pedig épp most kötelezzük az ügyfelet, hogy csak ott javíttathatja, ahol a GÉMOSZ-nak jó, vagy csak szakszervizekben?! Én megértem, hogy az autókereskedőknek nehézségeik vannak, mert az eladások visszaestek, és ezt pótolni csak a javításokkal lehet, de ezt ne az ügyfélen hajtsuk be! A biztosítónak előbb-utóbb úgyis fizetnie kell, az biztos. Ezért ez az egész nem is annyira a biztosítót érinti, mint az ügyfelet, hiszen ő kerül abba a helyzetbe, hogy nem választhatja meg a kártalanítás módját. Most összehoztunk egy bizottságot, amelyen részt vesznek a MABISZ szakértői, illetve a GÉMOSZ és a többi szervezet képviselői. Leülünk, és megpróbáljuk ezeket a problémákat megbeszélni, és valahogy úgy megoldani, hogy ne kelljen megvárni az alkotmánybíróság döntését, mármint hogy ezt a rendelkezést megsemmisítsék.

Hogy látja a többi területet?
Úgy érztem, az olyan természeti csapások, mint amilyeneket most élünk át, be fogják indítani a vagyon-, a lakás- és a mezőgazdasági biztosítások piacát, illetve a kis- és középvállalkozók biztosításait. Ezután nagyobb lesz a biztosítások iránti igény, mert amíg süt a nap, addig az ember nem vesz esernyőt, de ha elkezd esni az eső, mindenki vesz egyet. Ez oda is fog vezetni, hogy az emberek észreveszik: biztosításra szükség van, nélküle nagyon nehéz élni, mert az elvesztett, megrongálódott javakat visszaállítani saját forrásból ma már csaknem lehetetlen. A biztosítást viszont éppen arra találták ki, hogy nagy kockázati közösségeken belül megoldják ezt a problémát.

Végül egy személyes kérdés: a munka mellett hogyan tudja a felgyülemlett stresszt, feszültséget levezetni? Milyen sportot vagy szabadidős tevékenységet űz?
Lovászkodom, van három lovam. Szívesen lovagolok, nagyon szeretem a természetet, főleg a ló hátáról, de mióta a MABISZ-nál vagyok nem nagyon volt rá időm. Amíg a Generalinál dolgoztam, hétvégenként mindig ki tudtam menni lovagolni, de most este kilencnél korábban még nem értem haza. A ló nagyon intelligens és szép állat, nagyon lehet szeretni. Egyébként biztosítva van mind a három. Most csikót várok az egyiknél, az is biztosítva lesz. Westernt lovagolok, és van egy argentin pólólovam is. De olvasni is szeretek – sőt testvérbátyám, Molnos Lajos személyében költő is van a családban –, a német, angol, francia és román szépirodalmat szívesen olvasom eredetiben.